A honlapok átnézését üzleti céllal végeztük Synergy360 céggel közösen. Alapvetően nem a kutatási szándék vezérelt minket, azonban volt pár nagyon meglepő trend, ami miatt úgy éreztem, hogy nem ártana a tapasztalatokat megosztani a marketing szakmával, és a szélesebb közönséggel.
Milyen vállalkozásokat néztünk meg?
Fontos, hogy 2020-ban is működő vállalkozásokról van szó, 90 százalékban budapesti székhellyel, minimum évi 60 millió, maximum évi 500 millió Forintos árbevételi sávban. A mezőgazdasági, bányászati, és energetikai cégek kivételével szinten minden iparágból volt példa a mintában.
Természetesen a majd 3000 honlap nagyon színes képet mutat, és ez így helyes, hiszen nincs két egyforma vállalkozás. Azonban kirajzolódik néhány jellemző trend és hiba, amiből tanulhatnak a cégvezetők, webfejlesztők, és mi marketingesek is.
Milyen kategóriába sorolhatók a hibák?
A talált hibákat és észrevételeket 3 nagyobb kategóriába soroltam be:
- Technikai hibák
- Design hibák
- Tartalmi problémák
A besorolás természetesen szubjektív, weboldalak révén pedig a technikai és design megoldások határa nem is mindig világos, de mindenképp segítség abban, hogy milyen oldalról érdemes egy honlapot megvizsgálni.
Nem célom megbántani a cikkel senkit, a screenshotokon pixeleztem a cégneveket, márkákat, hiszen a cikknek nem lejáratás a célja.
Technikai problémák és hibák
Első körben nézzük meg a leggyakrabban előforduló technikai hibákat, ezek tipikus betegségei a legtöbb elhanyagoltnak tűnő weboldalnak.
Tipikus technikai hiba #1: Adobe Flash Player használata.
A Flash Player története gyakorlatilag egybefonódik a modern internet történetével. Röviden: a Flash segítségével lehetett animációkat, videókat és más multimédiát tenni weboldalakra, ezt használta sok internetes játék, valamint a Youtube is.
Aztán elérkezett a mobilinternetezés korszaka. A Flash nem tudta tartani a lépést, ráadásul az Apple nem is támogatta (Steve Jobs 2010-ben külön blogbejegyzésben sorolta a hibáit). 2017-ben az Adobe beszüntette a támogatását, a Chrome böngészőben pedig már alapértelmezésben tiltva van a megjelenítése. A Flash korszaka tehát letűnt. Ettől függetlenül a vizsgált oldalak nagyjából 10 százaléka használt ilyen technológiát, amit szerintem célszerű lenne azonnal lecserélni.
Tipikus technikai hiba #2: mobil nézet hiánya, vagy átgondolatlansága.
Gondolom senkinek nem kell megindokolni 2020-ban, hogy miért fontos egy céges weboldalt mobiltelefonra is optimalizálni. Ennek ellenére a mobil nézet a vizsgált oldalak 15 százalékánál hiányosan működött, vagy egyáltalán nem is volt. Ilyen esetekben az asztali verzió jelent meg, ami üzleti hátrányt is okozhat, mivel lényegesen csökkenti az oldal élvezhetőségét (főleg az nagyon apró betűk miatt, lásd a példát a lenti képen) és a várható konverziót. A fentebb említett Flash szintén nem a legjobb megoldás mobilkészülékekhez.
Az optimalizálás azonban nem csak egy technikai kérdés, hanem az oldal tartalmának összeállításakor is érdemes rá odafigyelni. Kis képernyőn nincs idő hosszabb tartalmak, például katalógusok, műszaki leírások olvasására. Jó ötlet a vállalkozás fizikai címét, és egyéb elérhetőségeit kiemelni mobilnézetben.
Tipikus technikai hiba #3: lassú betöltési idő
Sajnos sok olyan oldallal találkoztunk, ahol 10-20 másodperc is kellett mire megláttuk a weboldal első elemét. A betöltési időt sok tényező befolyásolja a szerver technikai tulajdonságaitól kezdve az oldalon található fotók méretéig. Természetesen az is lehetséges, hogy a látogatónál lassú a net, de aki biztos szeretne lenni a dolgában az megnézheti a Google PageSpeed Insights oldalon az eredményeit. A népszerű WordPress-rendszerben készített oldalak gyorsítására több módszer és plugin áll rendelkezésre. Ha ez sem oldja meg a problémát, akkor pedig érdemes új hosting szolgáltatót választani, vagy profi webfejlesztővel átvizsgáltatni az oldal kódját.
Design és strukturális problémák
A technikai hibák után nézzük meg az oldalakat design szempontok mentén. Itt is észrevehető néhány üzletileg is hátrányos trend.
Tipikus design hiba #1: üdvözlő oldal használata.
Az internetezés hajnalán a céges honlapokon szokás volt köszönteni a látogatókat, majd egy belépés linket kellett megnyomni az “igazi” honlap betöltéséhez: “Üdvözlet a Példa Kft. Honlapján! Belépés.” Ez megerősítette a felhasználót abban, hogy jó helyen jár, de alkalmas volt céges logók, és design elemek bemutatására is. Bizonyos cégek ezen az oldalon kínálják fel a nyelv-választást egy egyszerű English, Deutsch felirattal.
Az angolul splash page-nek nevezett megoldás azonban sem keresőoptimalizálás, sem felhasználói élmény szempontból nem előnyös. (Mégis a vizsgált honlapok 5 százalékánál találkoztam ilyennel.) Mára átvette a helyét a pop-up, illetve olyan oldalak használják, ahol valamiért indokolt a felhasználói út megállítása (például korhatáros termékek esetében).
Olyankor lehet még értelme, ha például egy több cégből álló csoport tartozik egy honlap alá, és a látogatónak választania kell melyik cég honlapjára szeretne belépni. De ezzel összesen 2 esetben találkoztam.
Tipikus design hiba #2: átláthatatlan és bonyolult menürendszerek.
Egy jó menü megkönnyíti a navigációt, és hozzájárul a vásárlás, látogatás, vagy más konverziós cél teljesüléséhez. A bonyolult menü addig dühíti a felhasználót, amíg az be nem zárja az oldalt. A legtöbb cég szerencsére egyszerű helyzetben van. Általában elegendő egy néhány pontból álló menü:
“Rólunk, Szolgáltatások, Termékek, Üzleteink, Kapcsolat”
Azonban gyakoriak a végeláthatatlan kategóriák, főleg webshopok esetében, ahol a termékek besorolása nem egyértelmű. Például a termékek szűrésére (méret, ár, vagy gyártó szerint) közvetlenül a menüből van lehetőség, ami elsőre túl sok információ a látogató számára. Helyette inkább erre szolgáló oldalsó sávot célszerű a szűrésre alkalmazni.
Találkoztunk olyan honlapokkal, ahol oldalsó menüpontok és felső menüsor is volt, ráadásul egy-két pontban eltértek egymástól, teljes zavart keltve. Strukturális szempontból megéri hasonló tartalmú statikus menüpontokat összevonni: például “Rólunk”, “Csapatunk” tehető egy oldalra.
Tipikus design hiba #3: átgondolatlan szinhasználat, céges arculat hiánya:
Sajnos nem csak a régi honlapoknál fordul elő, hogy olyan rikító háttér színeket, blokkokat vagy színátmeneteket használnak, amelyek egyszerűen nem néznek ki jól képernyőn. A szép persze szubjektív fogalom, de sok esetben az olvashatóság rovására megy a design (lásd lenti kép).
Másik nagy probléma a céges arculat hiánya. Tudom, sok cégnek nincs erőforrása és igénye komplett arculat megtervezésére, ekkor jó ötlet megállapodni egy betűtípus, és 2-3 szín állandó használata mellett. (Ebben segíthetnek paletta oldalak, például a Colorhunt) Így nem lesz minden aloldal és feltöltött anyag eltérő a honlapon. A vizsgált oldalak nagyjából 20 százalékánál találkoztam furcsa designnal és átgondolatlan színezési megoldásokkal.
Gyakori problémák a tartalommal
A technológia és a design mellett szerintem a tartalom minősége a legfontosabb tényező egy oldalon. Nézzük meg, mi jellemzi ilyen szempontból a 3000 megvizsgált oldalt.
Tipikus tartalmi hiba #1: túl sok vagy túl kevés szöveg.
Honlapokat szövegezni nem könnyű feladat. Két fontos szempontot fontos szem előtt tartani: a keresőoptimalizálást, és a felhasználói élményt. Az oldal látogatói nem feltétlenül szeretik a sok “ömlesztett” szöveget, hiszen a legtöbbször csak gyorsan szkenneljük az oldalt fentről lefelé. Érdemes inkább nagyobb címeket használni és az oldalt tagolni, a hosszabb tartalmakat pedig egy blogon közzétenni.
Gyakori hiba, hogy a látogatót rögtön 3 bekezdés tömény szöveg fogadja az oldalon. Mivel ösztönösen lejjebb görgetünk, a fejléc alatt inkább érdemes 1-2 mondatban összefoglalni a kínált termékek, szolgáltatások lényegét, vagy a cég szlogenjét odaírni hosszú bekezdések helyett. A többi tartalom pedig jöhet ez után, strukturáltan, szellősen tagolva.
Tipikus tartalmi hiba #2: akciógombok és konverziós célok hiánya.
Ha már pénzt és energiát tett a cég a honlap elkészítésébe, javasolt bizonyos látogatói reakciók kiváltása. Azt vettük észre, hogy a legtöbb honlap tájékoztató, informáló jellegű, és hiányoznak belőlük az akciógombok. Ez egyszerűen abból adódik, hogy az adott cég nem gondol arra, milyen üzletileg is hasznos célok (konverziók) teljesülését várhatja el online. Ezekre példa: időpontfoglalás, vásárlás, feliratkozás. Az is lehet, hogy a GDPR riasztott el sokakat, de elég kevés helyen gyűjtöttek látogatói email címeket.
Tipikus tartalmi hiba #3: vásárlói vélemények hiánya
Mikor új termékek vagy szolgáltatás után kutatunk, a vásárlói visszajelzések segítenek minket a döntésben. Elég csak a legnagyobb webáruházak oldalaira gondolni, ahol több tucat véleményt olvashatunk a termékekről. A vizsgált oldalak nagy részén azonban nem találkoztunk vásárlói visszajelzésekkel.
Pedig egy KKV esetében is segíthet, ha kikerül pár hálás email az oldalra, vagy nagyobb projektek végén rövid videót is lehet készíteni az elégedett ügyfelekkel. Összetettebb szolgáltatások esetén letölthető esettanulmányok vehetik át ezt a szerepet.
Van-e tanulság?
Azoknál a cégeknél, ahol a forgalom nagy része digitális, és a honlap kulcsszerepet játszik a vállalkozás életében, ott látszott, hogy fordítottak energiát a tervezésre és a kivitelezésre.
A spektrum túloldalán azok a cégek helyezkednek el, ahol a honlap és a digitális gazdaság nincs hatással az üzleti eredményre. Érthetően ők nem foglalkoznak az akár 10-20 évvel ezelőtt készült weboldalukkal.
A két véglet között azonban olyan vállalkozások vannak, akik sokkal jobban kihasználhatják technológia előnyeit és a honlap marketing-szemléletű felülvizsgálatával javíthatnának az üzleti eredményükön.
